Bevezetőként az évszakokról, azok váltakozásáról, és hatásukról beszélgettünk a növényvilágra. Rajzoltam egy kört, csupasz fákkal, M pedig köréjük rajzolta a megfelelő évszakok jellemzőit.
Eszébe jutott a "soha sincs jó idő", meghallgattuk, el is énekeltük.
Komáromi kisleány,
vigyél által a Dunán,
a Dunán,
vigyél által a Dunán.
Ha átviszel a Dunán,
megcsókollak a partján,
a partján,
megcsókollak a partján.
Télen nagyon hideg van,
nyáron nagyon meleg van,
soha sincs jó idő,
mindig esik az eső.
Soha sincs jó idő,
mindig esik az eső.
Közben S-nek feladatok - évszakos színező, sorbarendező
Aztán egy kis fejlődéstörténet:
Levélfelismerés következett, amiket már ismer, azokat beragasztottuk a füzetbe, majd megtanultuk az eddig ismeretlenek is. (Tanulás után séta, útközben falevelek gyűjtése!)
Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefa levél
Találtam egy falevelet,
gesztenyefa levelét.
Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét.
Ha az arcom elé tartom,
látom, nagyobb, mint az arcom.
Ha a fejem fölé teszem,
látom, nagyobb, mint a fejem.
Hogyha eső cseperegne,
nem bánnám, hogy csepereg,
az óriás nappa-éjjel
óriás tenyerével
befödné a fejemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése