2014. február 27., csütörtök

2014. február 26., szerda

home-made póló


S által, textilfilccel készített pólómintázat, egy kalóztérkép a kincshez. De titkos, szóval nem találhatja ám meg mindenki, aki látja a pólót. Csak mi. Így van ez.

2014. február 24., hétfő

2014. február 22., szombat

árnyszínház


Kaptak a gyerekek a A.mamától egy árnyszínházat. 


Csudajó játék, egész délután történeteket játszottak el egymásnak, és a (nagyszabású) tervek szerint készülnek is majd egy előadással S szülinapjára.


2014. február 18., kedd

2014. február 9., vasárnap

2014. február 8., szombat

találkozó

És még részt tudtunk venni az otthontanulós találkozón, jósló fájások ide vagy oda. Ennek azért kifejezetten örülök. Unschooling irányvonalú találkozó, hasznos infókkal. Majd írok róla.John Holt taking about trust

2014. február 5., szerda

karcolós technika

Alkotó délelőtt. M hívta életre, mondván szeretne valamit alkotni, mondjuk rajzolni. Végignézegettük az általam gyűjtögetett, rajz-technika témakörbe passzoló ötleteket, és kiválasztotta a karcolást. Zsírkréta és papír szükségeltetett hozzá, plusz valami karcolásra alkalmas eszköz. Meg persze a lány türelme. Ami hullámzóan volt jelen, merthogy az elég kiakasztó, h nem feltétlenül működik elsőre egymáson akármelyik két szín, ki kellett kísérletezni, h mi az optimális párosítás, színezési erősség, melyik eszköz a legjobb a karcolásra (rotring - hegy nélkül, hurkapálca vége, olló hegye...). Idegnyugtatóként, és alkotás serkentőként Mozartot hívtuk segítségül, és végül is irtó belelkesedett M. A munkamenet képekben:


Az alapszín itt most sárga zsírkréta (meg piros, naracssárga, barna), ami majd kilátszik a karcolás alatt.


 Lefedjük az egészet fekete zsírkrétával.


Karcolás rotringgal.
És a következő, meg a következő művek születése:








2014. február 4., kedd

2014. február 2., vasárnap

oo találkozó

Lesz otthonoktatós találkozó, február 8-án, szombaton!
Helyszín: Budapest, XI. ker., Fonó Budai Zeneház (Sztregova utca)
IDE KATT a többi infóért.

az a csodálatos magyar nyelv

Gyimóthy Gábor, Firenze 1984. X. 12.
Nyelvlecke
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet – és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, –
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó – egy kép – egy zamat!
Aki „slattyog”, miért nem „lófrál”?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki „beslisszol” elinal,
Nem „battyog” az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
– Elárulja kósza nesz –
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet…!