2013. április 17., szerda

én így csinálnám

Az ötletet ITT találtam, sok más jó játékkal együtt.


Én így csinálnám – játék
Pontosan el kell mondania a gyereknek lépésről – lépésre, hogyan cselekedne, ha pl. el szeretne mosogatni. A felnőtt pontosan követi a gyerek utasításait, és valóban csak azt csinálja, amit a gyerek mond. Csak így tud szembesülni a gyerek lépéseinek átgondolásával és a logika fontosságával. A játékot bármely tevékenységre alkalmazhatjuk, mosás, takarítás, bevásárlás, egyszerű étel elkészítése stb.
Érdemes a játék végén megbeszélni a gyerekkel, mi a helyes sorrend, vagy elmondani, hogyan csinálná a felnőtt azt a tevékenységet, és miért.
Fejlesztett területek: analizáló – szintetizáló képesség, szerialitás.

2013. április 16., kedd

Programajánló indiánrajongóknak


A Pozsonyi Pagony programja a Kis Könyves Éjen: indiánok a Pagonyban (aprótörtpék és igaziak!)
aprotorpe1.jpg
Indiánok a Pagonyban
Gyere április 19-én hatra a Pagonyba!
  • lesz diavetítés délután 5-től
  • aztán 6-tól meghallgathatod az Aprótörpe indiánok  történeteit,
  • találkozhatsz egy igazi indiánnal, aki megmutogatja neked, hogy milyen szerszámaik, ruháik vannak,
  • indiános gyöngyökből fűzhetsz láncot, készíthetsz fejdíszt,
  • egy indián fuvolás igazi indián dallamokat játszik nektek,
  •  lesz indiános rágcsálnivaló, és megkóstolhatod az indiánok italát,
  • és persze ott lesz Erdős István, szerző!

Helyszín: Pozsonyi Pagony, XIII. Pozsonyi út 26.
Időpont: április 19. péntek, 18:00–20.00
aprotorpe2.jpg

2013. április 9., kedd

családkodás

Ha égve marad - kapcsold le
Ha kiömlött - töröld fel
Ha a földön van - vedd fel
Ha kifogyott - töltsd meg
Ha piszkos - mosd el
Ha tele van - vidd ki
Ha szomorú - öleld át
Ha fáradt - altasd el
Ha hiányzik - írj neki
Ha kérdez - válaszolj
Ha mesél - hallgasd meg
Ha távol van - hívd fel
Ha ünnepel - lepd meg
És soha ne feledd, összetartozunk!

2013. április 4., csütörtök

büntetés-jutalmazás téma

Az az írás, amit találtam ebben a témában ITT, ószövetségi példákra mutat, mennyire nem vezet  pozitív jellemformálódáshoz a büntetés (Isten népe bűnt követ el, megkapják érte a büntetést, meg is bánják, de igen hamar újra rosszat tesznek), és a jutalmazó isteni magatartás sem hozza a várt eredményt, a nép ismét hamar letér a jó útról.
A megoldást Jézus hozza el, aki kapcsolatban él a tanítványaival, feltétel nélküli szeretetben, kegyelemben.

A büntetés távolságot épít. A szeretetteljes fegyelmezés kapcsolatban tart.

(A cikkből elég hosszasan idéztem is, de mint megtudtam, ez a keresők által büntetendő, szóval nem teszem... köszönöm a figyelmeztetést, Krisztamami!)

2013. április 2., kedd

engedelmesség

És még egy írás, az engedelmességről...

http://krisztamami.wordpress.com/2012/03/06/mitol-lesz-a-gyerek-engedelmes/

fenyítő bot

“A gyermek szívéhez hozzátartozik az ostobaság, de a fenyítő bot kiűzi belőle.” (Példabeszédek 22:15)

Mindig is motoszkált bennem a kérdés, vajon a kikapás, elfenekelés tényleg az Isten szerinti nevelési mód?

http://krisztamami.wordpress.com/2013/03/12/fenyito-bot/

hogyan is csinálom

A Húsvét családi vendégségeket is hoz, a család pedig sokszínű, és így egy-egy találkozás, egy-egy mondat, vélemény meg tudja keverni rendesen a békémet.

Most is kavarognak bennem a gondolatok, és megfogalmazódik néhány dolog.

Egészen másképp állok hozzá a gyerekeimmel való kapcsolathoz most, mint ahogy nekiindultam.
Amikor M megszületett, nem igazán volt elképzelésem, leginkább a környezetemből érkező, és tudat alatt beépült impulzusok mentén kezdtem nevelni őt. Utólag visszagondolva, az engedelmesség elérése volt a legfőbb jó, amit reméltem. Engedelmesség, mert az biztonság. Engedelmesség, mert az Istennel való kapcsolat is erre épül (?). És mivel azt gondoltam, ezzel teszem a legjobbat, így engedelmességre neveltem, akár a kapcsolat árán is.


Most azt gondolom, a kapcsolat sokkal fontosabb. Szeretném, ha biztosak lennének a gyerekeim abban, h szerethetőek, szeretve vannak, és mindez csupán azért, mert ők azok, akik.
Nem érzem magam bölcsebbnek a gyerekeimnél, egyszerűen csak régebb óta élek. Ők kész emberek, nem nekem kell őket kigyúrnom. Együtt élünk, alakítjuk egymást. Hogyha valaki keresztbe tesz, annak általában van következménye, amit az egész család érzékel. Mert együtt működünk. Nem idomítani akarom őket, hanem tanítani.
Nem szeretek jutalmazást, büntetést alkalmazni. És azt hiszem, nem a szabályrendszer, nem a törvény - és annak szigorú betartatása - tesz "jóvá", nem az szabadít meg a bűntől, sokkal inkább a szeretet, elfogadás, kegyelem. Én is ezt tapasztalom a Minden Titkok Tudójától, h megszégyenítően túlszeret a botlásaimon, a szennyes dolgaimon.

Azt hiszem úgy kezdődött, h elkezdtem felülbírálni a szabályokat, amiket hoztam. Megvizsgáltam, miért is akarom, h az a bizonyos dolog úgy legyen, és ne másképp? A gyerek miatt, vagy magam miatt? Kényelemből, félelemből, megszokásból, 'így illik'-ből? Értékes kincs a szabadság, mégis olyan könnyen engedjük át az irányítást, és törjük bele magunkat haszontalan keretekbe.

És úgy is kezdődött, h kezdtem idegbeteggé válni, egy sárkánnyá, már nehezen viseltem magamat és az életünket, amivé alakult. Megkönnyebbülés volt elengedni az alá-fölérendeltségi viszonyt, elengedni azt a tévhitet, h ez a viszony jelenti a felelősségvállalást. És egyszerűen élvezni a gyerekeim társaságát. Arra vágytam, h csak érezzük jól magunkat együtt...

A kapcsolatból pedig annyi minden következik. Hogy elmondja nekem azt is, amit szégyell. Hogy láthat engem is hibázni. Hogy érteni akarjuk egymást. Hogy összeveszünk, és kibékülünk. De az biztos, h számíthatunk egymásra.

2013. április 1., hétfő

Húsvét

Húsvét, akkor tojás. Találtam egy mindannyiunk számára élvezhető tojásgyártási ötletet, képeslap formájában. Félbehajtott papír, tojás alakú nyílással. A minta szabadon alkotható, papírcsíkokból.



S megkérdezte, h tényleg úgy csinálhatja-e, ahogy csak akarja... Miután ebben megerősítettem, egy hálás köszönöm után nekilátott, és három képeslapot is alkotott nagy buzgalommal.




"Színezhetem is?"

Eleinte sorban csíkozták, ahogyan én kezdtem. Azután M készített egy álló vonalakból álló mintát, S pedig elkezdte keresztben, csillag alakban rakosgatni a papírcsíkokat. M is készített egy kereszt alakot.



M: "Anya, ezt én úgy élvezem, egész beleolvadok a csinálásába!"

Vasárnap délután kocsiba ültünk, és elautókáztunk a Mesélő Bibliával a hónunk alatt egy közeli Kálvária emlékhelyhez.









 Ott felolvastam a húsvéti történetet, három fejezetet a Mesélő Bibliából: A búcsúvacsora, Egy rettenetes nap, Egy boldog nap


A tojásfestés sem maradhatott ki, főleg, mert bejelentkeztek ovistársak locsolkodni, szóval nagy lett az izgalom. Nekiláttunk. Hagyma héjával színeztük, levelekkel próbáltuk mintázni, több-kevesebb sikerrel...









Áldott Feltámadás Ünnepet kívánunk!