helló Tavasz!

Tavaszköszöntő viruló ajtónk:

Köszönjük az ötletet innen és innen!

home-made póló

S által, textilfilccel készített pólómintázat, egy kalóztérkép a kincshez. De titkos, szóval nem találhatja ám meg mindenki, aki látja a pólót. Csak mi. Így van ez.

igazolvány

Személyes adatok tanulásához készült igazolvány:

árnyszínház

Kaptak a gyerekek a A.mamától egy árnyszínházat. 

Csudajó játék, egész délután történeteket játszottak el egymásnak, és a (nagyszabású) tervek szerint készülnek is majd egy előadással S szülinapjára.

B

Február 13-án megérkezett B, öten lettünk!

És zenét!

egy kis feladvány...

...míg én elmegyek szülni.

egy szekrény gyerek

A pelenkázó már használatban...

lego

Először papírról, minta alapján:

Aztán magától:

találkozó

És még részt tudtunk venni az otthontanulós találkozón, jósló fájások ide vagy oda. Ennek azért kifejezetten örülök. Unschooling irányvonalú találkozó, hasznos infókkal. Majd írok róla.

karcolós technika

Alkotó délelőtt. M hívta életre, mondván szeretne valamit alkotni, mondjuk rajzolni. Végignézegettük az általam gyűjtögetett, rajz-technika témakörbe passzoló ötleteket, és kiválasztotta a karcolást. Zsírkréta és papír szükségeltetett hozzá, plusz valami karcolásra alkalmas eszköz. Meg persze a lány türelme. Ami hullámzóan volt jelen, merthogy az elég kiakasztó, h nem feltétlenül működik elsőre egymáson akármelyik két szín, ki kellett kísérletezni, h mi az optimális párosítás, színezési erősség, melyik eszköz a legjobb a karcolásra (rotring - hegy nélkül, hurkapálca vége, olló hegye...). Idegnyugtatóként, és alkotás serkentőként Mozartot hívtuk segítségül, és végül is irtó belelkesedett M. A munkamenet képekben:

Az alapszín itt most sárga zsírkréta (meg piros, naracssárga, barna), ami majd kilátszik a karcolás alatt.

 Lefedjük az egészet fekete zsírkrétával.

Karcolás rotringgal.
És a következő, meg a következő művek születése:

állatok csoportosítása így-úgy

A táblázatban helyet találó állatok:

boldogságos levélírás

 "Még sosem írtam levelet! Alig hiszem el!"

Már postára is adta, nagy büszkén.

Aztán találtam levélpapírokat, borítékokat:

oo találkozó

Lesz otthonoktatós találkozó, február 8-án, szombaton!
Helyszín: Budapest, XI. ker., Fonó Budai Zeneház (Sztregova utca)
IDE KATT a többi infóért.

az a csodálatos magyar nyelv

Gyimóthy Gábor, Firenze 1984. X. 12.

Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet – és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, –
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó – egy kép – egy zamat!

Aki „slattyog”, miért nem „lófrál”?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki „beslisszol” elinal,
Nem „battyog” az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
– Elárulja kósza nesz –
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet…!