Egy tanulmány az ovis korúak spontán írásfejlődéséről.
Három érdekes megfigyelés:
"Ha azt vizsgáljuk meg, hogy a szavakat író nagycsoportos gyermekek szavai kikre, mikre vonatkoznak, képet alkothatunk a gyermekek írásának tematikájáról. Elmondhatjuk, hogy központjában a család és az egyén áll. A köznevek között az APA, ANYA, MAMA ÉS PAPA szavak alkotják a leírtak 79%-át."
"A nagycsoportos gyermekek túlnyomó többsége elindult a betûk felfedezésének útján, sokan a beszéd-írás és a betû-hang összefüggést is felfedezik. Írásuk, akárcsak más képességeik, eltérô dinamikával fejlôdik, ebbôl fakadóan jelentôs különbségek vannak a gyermekek között.
Iskolába lépve a gyermekek közötti eltérés – úgy tûnik – fennmarad."
"Mi az ésszerû magyarázata annak, hogy kisgyermekek kézmozgását ilyen korán néhány milliméter magasságú szûk sávba kényszerítjük (a 2. osztályban három 3 mm-esbe), energiáikat lekötjük, miközben rendkívül komplex kognitív feladat elé állítja ôket a beszéd és írás összeegyeztetése, elkülönítése, sajátos szabályainak kialakítása?"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése