Ketten is olyasmit fejeztek ki felém az elmúlt napokban, h milyen jól csinálom, és biztos nálunk mindig minden úgy rendben megy. Mert hát ezért is merhettem belevágni, hogy itthon vagyunk.
Na ja. Hát, nem annyira úgy...
"Természetesen az ember ordítozik néha idegességében, a gyerek meg sír. Ez szinte elkerülhetetlen. De jó, ha azt mondjuk: 'Sajnálom! Hülye voltam!… De te is olyan hülye voltál, hogy ettől teljesen felment bennem a pumpa!' A bocsánatkérés nem csökkenti a tekintélyünket, ellenkezőleg: mérhetetlenül megnöveli! 'Jó fej, ő még ezt is meg tudja, meg meri magának engedni!'"
(Vekerdy Tamás: Jól szeretni)
...mint inkább így.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése