Megint nagyon jól sikerült a találkozó! Most eggyel kevesebb asztalt tettünk középre, hogy kellemesen körbeülhessük, a múltkori létszámot _9 család_ véve alapul. Aztán csak gyűltünk, csak gyűltünk, egyre érkeztek az anyukák, apukák, gyerekek... Végül 14 család jött el, és ahogy így utólag összeszámoltam, több, mint 30 gyerek! A két gyerekvigyázónk azt hiszem eléggé elfáradt...
Alma (nevére kattintva olvasható a blogja!) mesélt az utukról az otthontanulásig, olyan élvezet őt hallgatni, árad belőle a hála, a derü, az életük szeretete. A másik anyuka beszámolója alatt nagyrészt B után sétálgattam, de amit hallottam, az inspiráló volt! Ő például a testvéreket nem párhuzamosan tanítja, hanem külön napokon. Amikor az egyikükkel tanul, aznap a másik gyerek önállóan dolgozik, majd következő nap csere.
A "kötött" rész után még sokáig beszélgettünk. Jó volt, na.
Alma (nevére kattintva olvasható a blogja!) mesélt az utukról az otthontanulásig, olyan élvezet őt hallgatni, árad belőle a hála, a derü, az életük szeretete. A másik anyuka beszámolója alatt nagyrészt B után sétálgattam, de amit hallottam, az inspiráló volt! Ő például a testvéreket nem párhuzamosan tanítja, hanem külön napokon. Amikor az egyikükkel tanul, aznap a másik gyerek önállóan dolgozik, majd következő nap csere.
A "kötött" rész után még sokáig beszélgettünk. Jó volt, na.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése