Ma úgy alakult, hogy S napot tartottunk. Délelőtt egy régi ovistársbaráthoz mentünk át kettesben, S és én. Ők játszottak, mi anyukák diskuráltunk. Komoly témákról, értékes beszélgetés alakult, hálás voltam érte.
Utána még tettünk egy nagy sétát, játszótérre is befújt minket a finom tavaszi szellő, hintáztunk magasra fel, csukott szemmel, arcunkat simogatta a Nap. S meg is mondta, így kéne valahogy hazamenni, nem busszal.
Vittünk az otthonmaradottaknak jégkrémet, tavaszünneplőset.
Útközben barchobáztunk. S kérdezgetett. Nem ember. Nem állat. Akkor mi? Élőlény?? Igen. Segítek: zöld. Mire S szeme felcsillan: Sárkány!
Ajándék ez a fiú. :)
Utána még tettünk egy nagy sétát, játszótérre is befújt minket a finom tavaszi szellő, hintáztunk magasra fel, csukott szemmel, arcunkat simogatta a Nap. S meg is mondta, így kéne valahogy hazamenni, nem busszal.
Vittünk az otthonmaradottaknak jégkrémet, tavaszünneplőset.
Útközben barchobáztunk. S kérdezgetett. Nem ember. Nem állat. Akkor mi? Élőlény?? Igen. Segítek: zöld. Mire S szeme felcsillan: Sárkány!
Ajándék ez a fiú. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése