2015. május 17., vasárnap

munkahobbi

Tegnap esküvőztünk. Először, B születése óta. Ilyenkor Apával együtt megyünk, a gyerekekre általában anyukám vigyáz. S elment szomszédolni, vitte a hálózsákját is, és ott aludt Z-éknél, aki vele egyidős, kedves jóbarát. B és M maradtak a nagymamára. B este kitartóan várt minket a bejárati ajtót szuggerálva... de aztán beletörődött a sorsába... Ma pedig úgy szorongatott, ölelt! Hosszú volt neki ez a szombat...

Nekem nagyon jót tett a kikapcsolódás, elég jó párosítás, ha az embernek a munkája a hobbija a egyben. Rettentően élvezem a pörgést az esküvőn! A folyamatos készenlétben állás kimerítő, de izgalmas! Az érzelmek felfokozottsága, és hullámzása egész nap - a reggeli készülődés feszültsége, a meghatottság sűrű levegője a szertartáson, és a felszabadult öröm, móka-kacagás a végén! Olyan ajándék végigkísérni két szerelmest ezen a napon.


És amikor ilyen vagány, belevaló koszorúlány csapat is feldobja a hangulatot, az tiszta bulis! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése