B

Lilypie Premature Baby tickers

Lilypie First Birthday tickers

2015. szeptember 1., kedd

noszogatom magam

Még eddig nem vitt rá a lélek, h komolyabban belegondoljak a következő tanévünkbe. Olyan jó volt kicsit kilépni ebből, pihenni, elengedni a kérdéseket, csak regenerálódni, töltődni, újjászületni a nyárban.


De szeptember van. Most már egyre nyomasztóbban. Mindenki posztolja, h megy a gyerek suliba. Nekem is össze kéne szednem magam... Hogy mehessen az a gyerek a "suliba"...

Ami miatt húzom-halogatom, azok nyilvánvalóan a megoldatlan problémák.
Az első, és legőrjítőbb: a testvérhelyzet. Vagyis inkább testvérharc. Emiatt tépegettem ki egyesével a hajszálaimat nem egyszer. És üvöltöttem le mindenki fejét itthon. Néha ez használt... Persze kinek jó?
Borzasztó látni, hallani, átélni, ahogy ezek bánni tudnak egymással.
- Haditerv: Testvérek féltékenység nélkül
A Beszélj úgy, hogy érdekelje! Hallgasd úgy, hogy elmesélje! című, nekem nagyon bejövős nevelési könyvnek mondhatni egy teljes könyvvé részletezett fejezete ez. Elkezdtem olvasni a Velencei-tó partján, papírral, ceruzával, jegyzetelésre és világmegváltásra készen. Ha ez nem segít, akkor vér fog folyni. Vagy ők ölik meg egymást, vagy én őket...
(Végül is KonMari is egy könyv, és megváltoztatta az életem, no.)

A második kérdés a homeschooling vizsgaorientált, vagy az unschooling szabad, és egész másfajta munkát igénylő módszere. Vannak utak, lehetőségek mindkét irányban, érvek és ellenérvek mindkét oldalon. Félelmek, vágyak, gondolatok, tapasztalatok - talán csak ezeket kell csoportosítanom, és mérlegre téve, leginkább a félelmek ellenében, és a bizalom mentén dönteni... mily egyszerű is az élet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése