2015. május 26., kedd

mulatságok

Eljöttek hozzánk a barátaink, akik szintén otthon tanulnak, háromgyerekesen, otthondolgozósan, szintén, szintén. És annyira kedvesek a szívünknek, hogy nagyon. Öröm volt együtt lenni, jót tett, helyre is rázott egy kicsit. Rengetegsokat beszélgettünk, bár lehetett volna még többet! A gyerekek élvezték egymás társaságát, játszottak, rollereztek, köveket gyűjtöttek és törtek, aztán este a konyhában - hálózsákokban, bunkerezve, mesét és vicceket mesélve aludtak el. 
(Szolgálati közlemény: itt maradt A zöld, rövidujjú pólója, meg egy törülköző. Így hát muszáj gyorsan újra találkoznunk. :))



Az esős idő okán első közös napunkon az Elevenparkba mentünk el, ami sajnos sok-sok más családnak is jó ötletnek tűnt aznapra, de az irtózatos tömeg alapvetően csak minket, felnőtteket zavart. A kölkök kivörösödve, leizzadva, boldogan élvezték ki a hely adottságait - értsd ezalatt a trambulint, óriás csúszdákat, dodzsemet, a felfújt, gigant, ugrálható mindenfélét... Amik azért tényleg elég tutik, ITT megtekinthető. De szerintem csak hétköznap délelőtt szabad odamenni. (Akkor még az sem ciki, ha Te is ugrálsz a trambulinban - nem a gyerekektől veszed el a helyet, nincs olyan tömeg...)

Voltunk a Csodák Palotájában, az tényleg egy irtó jó hely, csupa-csupa érdekes és táblákon jól elmagyarázott, kipróbálható jelenséggel. Hogy a fényképezőt nem vittem, na az kár.
A jegy árában fizikabemutató is benne van, látványos kísérleteket néztünk a mágnesességgel, az árammal, az égéssel kapcsolatban. Hogy miért nem láttam én iskolai éveim alatt soha, egyetlen érdekes és érthetően elmagyarázott kísérletet sem...? Lehet, h nem gondolnám ősellenségemnek a fizikát, ha mások, másként mutatják be nekem, miről is szól ez a tantárgy. Zárójel bezárva. Ez különben is egy késeigyermekkori traumám, de erről majd talán egyszer.

A levegő, ágyú jellegű hordóból "kilőve", füsttel láthatóvá téve (telefonocskával felvéve):

video

Itt meg (a rakéta működése kapcsán, amit szintén szemléltetett a bácsi) alkohol gőze meggyújtva:

video

Nem tudom beforgatni, ilyen bénán vettem fel.

Egy önként jelentkezőt (aki nem M volt, pedig rettentően jelentkezett) beültetett a kísérletvezető egy forgószékbe, két kezébe súlyzót adott, és forgás közben hol ki kellett nyújtania a karját, eltartva magától a súlyokat, hol visszahúzni a mellkasához. Nagyon látványosan változott a két helyzetben a forgási sebesség. Attól függően ugye, hogy a forgástengelyhez közel van a tömeg - akkor gyors, vagy messzebb - akkor lassúbb. M mondta, h amikor a peonza pörög, akkor is ez van, mert ahogy lassul, úgy ki is dől. Nekem ilyen fizika korrepetálás kéne, komolyan. Vágyom megvilágosodásokra ezen a "mumus" területen.

Előtte való napokban egy másik kedves jóbarát időzött nálunk, vele elturistáskodtunk a Kossuth térre. Olyan szépen felújították, hogy csuda. Tetszik. És József Attila is jó helyre került.


Gazdag hétvége volt. Az Élet mégis szép.

1 megjegyzés:

  1. MI is nagyon boldogok voltunk, hogy veletek lehettünk! És nem csak a zöld póló miatt megyünk vissza...

    VálaszTörlés