2016. február 14., vasárnap

tele van a fejünk

ITT nézelődtem, jó kis művészeti projekteket ajánlanak - stresszlevezető, relaxáló célzattal. Művészetterápia rulez!
Amúgy is nagyon a szívemen van ez a téma, hiszem, h pozitív formáló ereje van a szabad önkifejezésnek. EZ a cikk is jókat mond a témáról.
"Az értékelésmentes, teljes elfogadáson alapuló közös alkotás a cél (...) minden gondolat helyes és az összes megfogalmazási módnak létjogosultsága van."
Az érzelmek megfogalmazása, kifejezése hihetetlenül fontos az egészséges élethez. Ez is annak egy módja, és talán sokszor egyszerűbb, mint a szavak útján elindulni.

Hétvége van, és ilyenkor azt gondolnám, kicsit lógathatom a lábam, de Apa lebetegedett, így már ma kezdődik a következő munkahét - nekem is szükségem volt stresszlevetésre...


Hát előpakoltam a 2007-2008-as Stílus magazinjaimat, amiket KonMari elől még megőriztem, mert szeretem, de valójában sosem veszem őket elő - azokkal estünk neki a művészetterápiának...


Beszélgettünk róla, mi minden tölti meg az ember fejét - érzéseket, vágyakat, gondolatokat soroltunk. És konkrét élmények is felmerültek.



"Kicsit összekavarodtak a fejemben a dolgok!" Ezt a címet adták végül a műveknek.

 M két fejet is megtöltött, élvezte a dolgot:



S alkotása:
(eleinte hasonlítgatta M-mel, "az övé soookkal jooobb", aztán megértette, h úgysem mérhető össze a kettő, annyira más lesz, pont ez a szépsége, szabadsága az egésznek)


Anya relaxációs munkája:


B pedig újságot tépkedett, firkált - papírlapot és a lábát -, ollóval ismerkedett és megtanulta ki is mondani, aztán fecniket hordott szorgalmasan a kukába.
Kifejezetten nyugalmas időtöltés volt, csendben alkottunk, és jól levezettük a hetisok stresszünket... Apa pedig aludhatott, gyógyulhatott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése