Uszi és torna váltásban. Ezen a héten elővettük a polifoamokat, tornaszerkót húztunk, és rákerestem gyerekkorom nosztalgikus Bíró Ica "videójára". Anyukám szorgosan tornázott rá egy időben, és néha én is csatlakoztam - vagy röhögcséltem, vagy szenvedtem, h nem bírom csinálni. Mi tagadás, sosem voltam egy iron lady...
Szóval, ha valaki ilyesmire vágyik, ITT edz minket Icacica a 12 éves lányával együttesen. Ide teszek egy képet, csupán a miheztartás végett...Miután túlléptünk a "miért vesz bugyit kívülre a gatyájára" dilemmán, M és én szorgalmasan nyomtuk a gyakorlatokat, néha nevetgéltünk, máskor küzdöttünk keményen. Jó élmény volt! S a mozgalmasabb részeknél be-beállt. B is aktívan közreműködött, hol ugrált mellettünk, hol rámült, rámmászott, vagy csapdosott a karlendítéseivel... A 10.-ig bírtuk, bevallom, végig nem ment. Így is érzem minden tagom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése