évszakok, hónapok

Kiderült számomra, h S még nagyon keveri a hónapokat. Előszedtem a régi ötletet INNEN, és elkészítettük:

Időjárás, néhány jellemző ruhadarab, fák, és persze az évszakokhoz kapcsolódó hónapok.

Közben M szabadfoglalkozásban először Tom Sawyert olvasott (sokadszorra), aztán illusztrációt készített az olvasottak ihletésében:

B meg színezett, vagdosott, S-t követve. És folyton elrohangászott, szóval fotó ezennel őkisfiúságáról nem készült.

terelődés a mederben

Muszáj valamiféle mederbe terelnem magunkat. Amúgy próbálok lavírozni az unschooling irányelvű szabad tevékenység általi tanulás, és a szervezett, irányított oktatás között, magam sem egészen vagyok még vele tisztában, miben is hiszek ezen a téren.
Az biztos, h szeretek időt és lehetőséget hagyni arra, h belemerüljenek az épp őket érdeklő akármibe, szeretem, ha komolyan veszik magukat (márpedig a gyerekek általában úgy csinálják), támogatom is őket ötletekkel, továbbfejlesztéssel.

Zárójelben jegyzem meg, az árnyjátéknál pl én voltam a hangfelelős - volt youtube-ról banyakacaj, a banyatanyára érkezéskor hátborzongató zene, a szerelemesek megmenekülésekor romantikus dallamok. Segítettem nekik a meglévő bábokon túl szükséges extra "szereplők" (szivecske a párocska feje fölé, pókháló, csapda...) elkészítésében. Készítettek pénzeket meg jegyeket, amit kiosztottak az érkezőknek, h megvehessék a belépőjüket a műsorra. Zárójel bezárva.

Na de, valamiféle ütemterv mindenkinek jót tesz, a tervezés a célbaérés érzésével ajándékoz meg. Úgyhogy elterveztem a hetet.
Tavaly órarenddel indultunk, amit aztán szép lassan elhagytunk. Most, látva a gyakorlatot, nagyobb blokkokat tervezek egy-egy napra. Ami persze mégsem jelent tantárgyi szeparálást. Hiszen az olvasás-írás mentén zajló napunkon illusztráció rajzolása máris vizuális nevelés, az olvasnivaló tárgyától függően pedig lehet épp környezetismeret is.
Az alkotás napon mindig van komolyzene hallgatás, és alkotókról olvasunk, írunk, amibe egy kis történelem is befigyel.
A számítógép napot a szükség hívta életre. Eddig hétvége volt a mesenézés, számítógéphasználat lehetőségének ideje. De hihetetlenül izgatja őket, rettentően várják. Mondjuk persze, hiszen apjuk-anyjuk a számítógép előtt dolgozik. Azért kíváncsi lennék, mennyi időt töltenének előtte, ha nem szabnék én határt... Lehet, h csak bátorság kéne kipróbálni, és bennük való bizalom, h érzik, mennyi kell nekik, és beállna egy egészséges szintre az igényük. Mindenesetre most azt találtam ki, h lesz egy számítógépes tanulónap, aznap a gépen számolunk, angolozunk, szókeresőzünk, Egyszer volt az élet-et nézünk, számtalan kreatív módja kínálkozik a tanulásnak.
Aztán van számolás nap, hát itt matekozunk. Kevésbé vagyok lelkes, de azért ezt is lehet izgalmasan, tudom én.
És a péntek fixen a kísérletezés napja, Apa vállalása. Ami meg ugye fizika, kémai, biológia, meg amit akartok.

Amúgy a kis kerek képecskék az évszakokról akkor kerültek fel, amikor szembesültem vele, h S még nem tudja őket, és aztán jóval később sorolta ebben a sorrendben: tél, tavasz, nyár, ősz. Akkor jöttem rá, h megtette a hatását, h ott volt a konyhában előtte - konkrétan ez alapján tanulta meg az évszakokat.

A mai íráshoz, ami a titkos projektünk része, térképet kellett böngésznünk, és ismeretterjesztő filmet nézni. Meg rajzolni. (A halon a csíkos micsoda majd kiderül, h micsoda. Ha eljön az ideje.)

Délután, S pihenőidejében pedig a Tündér Lala van soron  (de szerettem én is), miután a Szeleburdi családot végigolvasta. Na tessék, az olvasás valójában mindennapos tananyag.

mit vegyek fel

Évszakok-hónapok-öltözködés

évszakok, fák

Belekezdtünk környezetből a fák, növények témakörbe, első körben eddig jutottunk:

Bevezetőként az évszakokról, azok váltakozásáról, és hatásukról beszélgettünk a növényvilágra. Rajzoltam egy kört, csupasz fákkal, M pedig köréjük rajzolta a megfelelő évszakok jellemzőit.

Eszébe jutott a "soha sincs jó idő", meghallgattuk, el is énekeltük.

Komáromi kisleány,
vigyél által a Dunán,
a Dunán,
vigyél által a Dunán.

Ha átviszel a Dunán,
megcsókollak a partján,
a partján,
megcsókollak a partján.

Télen nagyon hideg van,
nyáron nagyon meleg van,
soha sincs jó idő,
mindig esik az eső.
Soha sincs jó idő,
mindig esik az eső.

Közben S-nek feladatok - évszakos színező, sorbarendező

Aztán egy kis fejlődéstörténet:

Levélfelismerés következett, amiket már ismer, azokat beragasztottuk a füzetbe, majd megtanultuk az eddig ismeretlenek is. (Tanulás után séta, útközben falevelek gyűjtése!)

(Színes nyomtató, hejj de hiányzik...)

Később a gesztenyefa leveléről S-nek eszébe jutott az oviban tanult vers, felelevenítettük:

Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefa levél

Találtam egy falevelet,
gesztenyefa levelét.
Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét.

Ha az arcom elé tartom,
látom, nagyobb, mint az arcom.
Ha a fejem fölé teszem,
látom, nagyobb, mint a fejem.

Hogyha eső cseperegne,
nem bánnám, hogy csepereg,
az óriás nappa-éjjel
óriás tenyerével
befödné a fejemet.

S-nek

S nem az a feladatlapos típus, mondjuk ki. Igazából nem is fűztem sok reményt a dologhoz. Ahhoz sem, h végigcsinálja, és ahhoz sem, h jól.
Amikor mondtam neki, rögtön közölte is, h ő nem akar feladatlapot. Mondtam oké. Aztán kicsit később elővettem, megmutattam neki. (Közjáték, h M izgatottan kérdezte, neki is nyomattam-e. Innentől kezdve S-t is jobban kezdte érdekelni a dolog...) Az ölembe ült, h akkor csináljuk.
Emlékeztetnem kell magamat, h azon túl, h ne várjam el tőle M szintjét és hozzállását, NE becsüljem kevesebbre, mint aki. Elvarázsolt fiú, és szétszórt a figyelme, de hiba nélkül megoldotta a feladatokat! Kivéve az utolsót, a tavasz kifogott rajta. És az évszakok sorrendje sem ment még.
Amikor már sehogy sem tudtuk M-mel rávezetni, elkezdtem a szót: "ta..." - mire S: "Tamás!" Hát ez ő. :)