kalózkodás

Az előző bejegyzés folytatásaként - a kalózbulink!

A palackpostás meghívót

már mutattam ITT.

A kincsesláda ilyen lett, benne a kincsek:

A bulira érkezők kaptak halálfejes szemfedőt, kendőt a fejükre, és egy-egy pénzes szütyőt. Ebbe lehetett gyűjteni a különböző szerzett kincseket. A kalózbandának három próbát kellett kiállnia, hogy megszerezhessék a nagy kincshez vezető térképet.

Első próba: célbadobás. Egy kosárba kellett beletalálnia minden kalóznak három babzsákkal, különböző távolságból.
Második próba: a vak kalóz. Apa bekötött szemmel, a földön ülve őrizte a kulcscsomót, amit az ügyes kalózok egymás után csentek el tőle, miközben hadonászva védekezett.
Harmadik próba: egyensúlyozás a pallón, a vad tenger felett. (Itt B lett volna a veszélyes cápa, de végigaludta a bulit, így lecsúszott élete szerepéről...)
Minden sikeres teljesítés matricával telítette a pénzeszsákot.

Ezek után minden sikeres kalóz kapott egy darabot a kincses térképből, amit összeillesztve megláthatták a megfejtést, a rejtekhelyet.

Erre rajzoltam a kertünket, és a kincslelőhelyet, a homokozót:

De a homokozóban csak egy kicsit dobozkát találtak, benne egy papírral - "Keress tovább!", és egy titkosírásos üzenetet, amit az írni-olvasni tudó kalózok segítségével megfejtve haladhattak tovább...

 a valódi lelőhely felé:  

Végül ettünk, ittunk, tortáztunk. Kincsesláda alakú tortát sütött a barátnőm, de a lefotózása sajnos elmaradt...

Az ajándékozás is nagy örömöket hozott, S kapott hálózsákot, iránytűt, távcsövet, kalózos kirakót, playmobil kalózokat, kifesthető kincsesládát.

Végül bulizáró szabadjáték, labdázás:

kalózbuli

A kerítésépítés és térkövezés hadművelete után végre sort keríthetünk a szülinapi bulira is, ami S kívánságára egy kalózparty lesz.
(Az indiános buli után azt hiszem már nem menekülhetek...)

A meghívóra kávét fröcsköltünk, megégettük a szélét, majd palackpostaként tálaltuk.

Készül a dekoráció is:

Megyek kalózszütyőket varrni, kincsestérképet gyártani, a buli után meg jövök a folytatással!