szabadságra nevelés - fegyelemmel

UPDATE: ITT azóta írtak róla egy jó kis jegyzetet, összefoglalót!

Pécsi Rita előadása

1. fegyelmezettség

- belülről fakadó igen a jóra
- erőfeszítés, önuralom
- érzelmi intelligencia, érett személyiség
  nem egyenlő a szófogadással
  nem egyenlő a szabálykövetéssel
- tapasztalat: magunkat kézben tartani jó!


2. fegyelmezés

- önfegyelemre tanítás
- felelősségvállalás tanítása
- önszabályozás kialakítása
- szabadságkorlátozás (tehát ellenállással jár)
- célja nem a tökéletes gyerek
- nem büntetést alkalmazva!


3.
A fegyelmezés nem "szükséges rossz",
hanem lehetőség a növekedésre!
Jó, kiváltság, h én tehetem meg!
Nyugodalmas időben nincs fejlődés...
"Az ember az akadály gyermeke."

* a fegyelem a szabadság kulcsa
aki nem fegyelmezett:
- az saját hangulatainak, nehézségeinek rabja
    infantilis érvelés: "nem volt kedvem", "olyan jó kedvem volt, h nem csináltam     meg", "olyan szomorú voltam, h nem csináltam meg"
- mások hangulatának rabja
   mindenkihez igazodik
- divat rabja
Aki nem fegyelmezett, az nem szabad!

* a psziché szétesik fegyelmezettség, önmagam kézben tartása nélkül
* tehetség fegyelem nélkül olyan, mint a polip görkoriban
   szétszalad, szétszakad

* irányítási vákuum veszélye
A gyereknek szüksége van irányításra, ha ez hiányzik, nem szabadságnak él meg, hanem a törődés hiányának. A támasz hiánya szomorúságot, dühöt erdményez.
Más megoldás híján elfojt, és ő tölti be az űrt - irányítani kezd.
A szabályok - mivel nincs irányító, nem egy kötődő-szerető kapcsolatban adták ki őket, nem kötődnek személyhez - csak átlépni, megúszni valók.
Az irányító gyerek belül csalódott, szomorú, dühös.

* bizalmi kapcsolat
kemény fegyelmezést is elbír - de csak az! kötődés fontossága


4. külső fegyelem

= páncél, véd és akadályoz

Idővel át kell váltani, engedni belsőre!

Mivel belül még "puha", kívülről kell adagolni a "keményet".
eszközei:
- szabályok
- korlátok
- körülmények
  Nem kézi vezérlés, rángatás pórázon, hanem egy karám, ami belül szabadon         mozog. Ezt fontos idővel egyre tágítani!
  Egyértelmű legyen, hol húzódik a határ.
  Oké, hogy át akarja hágni a korlátot - ellenőrzi, kidönthető-e, vagy tényleg           biztonságos.
Példa: Ovis csoport a mezőn játszik, körülöttük kis kerítés körbe, a szülők javasolják, bontsák le az óvónénik, hadd futkossanak szabadon a gyerekek! De a korlátot elvéve a kis csoport összébb húzódva játszik, míg addig kihasználták teljesen a kerítés adta, biztonságos teret.

Fennáll a veszély, h "megmondókká" válunk. Így igen, így nem...
Tágítani kell a kerítést!

A gyereknek szüksége van az életkorának megfelelő gondtalanságra. Életének fontos kérdésenek döntési felelőssége a szülő kezében! Azt akarja, h azokról Te dönts! (Ha megkérdezed, melyik iskolába akar menni, "letapogatja" a Te vágyadat, mert ebben nem tud dönteni.)
Kell-e burok?
Igen!
Hogy megerősödjön! Hogy ne engedje bele magát olyan erős kísértésbe, amit nem bír. Pl. a szülő dönti el, h nincs tévé, számítógép a gyerek szobájában - hogy ne hívja kísértésbe

Fegyelmezetlenség forrásai:
~ zaj
alapzaj - feszíti az idegrendszert, ingerültséget, fáradtságot okoz, csökken a koncentrálás =› együttműködési készséget rombolja
pl. iskolai alapzaj, fémszékek húzása a kövön, autóban hazafelé rádió, az utca zaja, otthon megy a tévé...
Az áruházi zene - minden boltban más - is a figyelem szétszórását célozza. Bemész venni egy zacskó rizst, de mire észbekapsz, megvetted a 2 db akciós gumicsónakot.

Zajmérő:
0   dB      - szúnyog 3 méterről
10 dB      - levél susogása
20 dB      - óraketyegés
30 dB      - színházi "csend" a nézőtéren, előadás előtt
40 dB      - város éjjel
50 dB      - halk rádió
70-80 dB - esti kávézó
70-85 dB - hangos beszéd
90 dB      - porszívó 1 méterről
105 dB    - légkalapács

Építs be csendeket a napba! Teremts csendet! Jólesik, megpihensz.
Ezáltal teremts igényt a csendre a gyerekben!
Ellenkező esetben azt szokja meg, h mindig szólnia kell valaminek.

~ éhség
alacsony vércukorszint =› mellékvese stresszhormonokat termel
"Nem tudtam belediktálni semmit!" ez olyan, mintha azt mondanám, "Nem tudtam ráimádkozni semmit, így hát meztelenül jött."
vércukor - édesség felviszi gyorsan - inzulin termelődik, h elnyomja a hirtelen megugrást =› vércukoringadozás agressziót eredményez, hiperaktív viselkedéshez vezet
felajzott állapotban viszont az ember nem képes enni
Gondoljunk erre játékból kivezetéskor is!
Hiába rohanós a reggel, legyen nyugodt reggeli!

Mai családi kör   

Reggel van, reggel van, mindenki ideges. 
Ház ura üvöltve tiszta zoknit keres. 
Feketés csészével boglyafejű asszony, 
Ajánlja az égnek, hogy rája rogyasszon. 

Mintha szélből volna a nagylánynak lába, 
Sebesen bevonul a fürdőszobába. 
Hosszú perceken át pingálja a szemét, 
Testvéröccse ordít: - Gyere ki, te szemét! 

Konyha melegében jó pirítós mellett 
Nagymama mosolyog, ahogy tőle telhet. 
Min vigyorog mama? - kérdezi a veje, 
Csupa borotvahab összevagdalt feje. 

WC-be zárkózik a legkisebbik gyermek, 
Most írja a leckét - na még csak ez kellett. 
Ajtó előtt jár a család furcsa táncot, 
Szemük szikrákat szór, arcuk sok-sok ráncot. 
Mire a rádió mondja a hét tizet, 
Elromlik a bojler, nem ad meleg vizet. 
Az asszony begörcsölt kezekkel mosogat, 
Férje jeges vízben sziszegve mos fogat. 

A nagylánynak immár fél keze kabátban, 
A másikban pöttyös kakaós pohár van. 
Le is önti rögvest frissen mosott blúzát, 
S kabátján vastagon megkent kiflit húz át. 

Az utcáról szalad vissza a ház ura, 
Lábán cipő helyett megszokott papucsa. 
A reggel számára eléri a csúcsát, 
A cipőben megleli elveszett slusszkulcsát. 

Reggel van, reggel van, ideges mindenki, 
Az asszony is elment nincs már otthon senki, 
Bevetetlen ágyon gyűrött párna feszít, 
És a WC-tartály sistereg egy picit...


~ pszichés éhezés
ingeréhség
A mai világban? DE korának megfelelő inger éhsége! Ennek hiánya okoz fegyelmezetlenséget:
kisgyerek - kapcsolatéhség
kisiskolás - érdeklődés, kipróbálás

‹› elimeréséhség 
fegyelmezetlenséggel is "megveszi" a figyelmet

akit nem szeretnek, nem ismernek el, észre sem vesznek, az a fegyelmezés semmilyen formáját nem fogadja el

‹› struktúraéhség
látni, h mi mi után jön, mi meddig tart, mire számíthat
tervezés előre
átláthatóság

felnőttet is kiborítja, ha tornyosulnak a feladatok, és nem látja a végét

Pl. utazás - "Mikor érünk már oda?"
     ötlet: "Számold a falvakat!"
              "Keress gólyafészkeket!"
               figyelem elterelése, rövid időre kis feladatok
ízetlen kásahegy - mazsolát bele!
látótávolságban lévő mazsola adja a kitartást

‹› túlzott ingergazdagság
unatkozik - gyorsan ingert kap, de ez nem jó!
nem kell szórakoztatni!
nem a felszín lekötése, a kikapcsolás a cél!
hanem a bekapcsolódás! valamibe bekapcsolódhasson, ami őt bekapcsolja
- bekapcsolni önmagát - nem jó, ha külső eszköz, vagy mástól jövő szórakoztatás segítségével oldja meg, mert ilyenkor átengedi az irányítást a külső ingernek


5. belső fegyelem

= csontváz, gerinc, megtartó erő

"Belső fegyelem nélkül a szabadság megbetegít."
(Popper Péter)

érzelmi életünk külső vezérlése kényelmes ugyan, de halálos! a szülő ne maradjon megmondó - engedje szabadságban belsővé válni a szabályokat

- bizalom
ez fordítja belsővé
- szeretet = IDŐ
"csak úgy" együtt töltött idő
- következetesség


6. mikor fegyelmezetlen

- ha nem jó neki!!
  segélykiáltás! jelzés: "Segíts már!" kell a vezetésed
                       éhes? fáradt? bajban van?
((B élete első fegyelmezetlensége: múltkor a bevásárló központban elkezdett sikongva rohangálni, és hiába szóltam, hívtam, kezelhetetlen volt, pörgött, mint aki bolondgombát evett - elkaptam, magamra kötöttem, és egy perc múlva aludt))

- túl sok megterhelés
- kötődés-, törődéshiány
- elismerés hiánya
- fegyelmezetlen nevelő!
- speciális nehézségekkel küzd (példa a hallászavaros kisfiúról)
                         ilyenkor speciális segítség kell


7. milyen a hatékony fegyelmezés

nem csupán a béke helyreállítása - hanem növekedés!

kapjon - számára is érzékelhetően - egyre nagyobb döntési szabadságot, következménnyel
fokozatosan ráhagyni dolgokat, felelősségeket átadni - azok következményeinek vállalásával együtt

pl.: az a szabály, h mindenki elteszi maga után a tányérját - ha S esetleg mégsem tenné el, akkor nem szólok 2x-3x egyre idegesebben, és végül én csinálom meg helyette nagy dérrel-dúrral, hanem otthagyom, és következő étkezéskor a használt tányér várja

nem indulatból hozott következmény!

a gyerekért vagy felelős, nem azért, h mit szólnak mások
(pl. nem szaladsz utána az iskolába az otthon felejtett tornazsákkal)

nem ő irányít, de van hatalma! egyre több

- határozott, és egyértelmű következmény legyen
- a "nem" vállalása, ez egy jó szó!
"Az őszinte, legmélyebb meggyőződésből jövő nem jobb, mint egy kedves igen, amivel a kedvemben akarsz járni, vagy csupán megóvni!"

IGEN - NEM - IGEN
igen = elfogadás, látom, h nehéz neked...
nem = viszont ezt így nem lehet
igen = de veled vagyok
                megmondom, mit lehet helyette
                megmondom, mikor lehet majd
és ezután vége. lapozol.

- higgadtság
tükörneuronok: 
a másik ember idegrendszeri állapotát letapogató
> szemkontaktus
> érintés útján
pl. ásítás
     ínyhüvelygyulladással, hangszálgyulladással koncertre menni tilos - izommozgás
Szorosabb ilyenkor a kapcsolat a két ember között, mint az ember saját jobb és bal agyféltekéje között!
felerősítjük egymást
harag - el_nézést kérek

példa a tükörneuronokra:



A kisgyerek feszült, idegrendszeri éretlenség miatt nem képes magát levinni a nyugalmi állapotba. Ne pakold rá a saját feszültségedet is!
Ha kiabálsz, a serdülő gyereked megmagyarázottnak látja, h "veled nem lehet beszélni, hisz iedegbeteg vagy" - azt nem látja, h ő is ordibál, életkori "énvakság"

Jó módszer a hideg víz a hisztire - de nem a gyereknek! neked!!
Mi a te "hideg vized"?
mozgás, nagy levegővétel, számolj magadban, mondd el a kilátástalanság rózsafüzérét...kétszer...

- megelőző, rövid
ne krízishelyzetben szülessen

lásd: Östör király

"Nagyon igazságos ember volt Östör király. Azt büntette, akit kellett, és azt jutalmazta, aki megérdemelte. De legeslegvilágosabban abból látszik, hogy milyen jó király volt, hogy dühösen soha nem parancsolt senkinek semmit. Ha fölmérgesítették - és ez a királyokkal is elég gyakran megesik -, behúzódott a trónterembe, és azt mondta:

- Most akármit mondok, ne törődjetek vele, haj, de mérges vagyok, legjobb, ha nem is kerültök a szemem elé, kutya teremtette, mert hátrakötöm a sarkatokat! Tűnjetek el, és számoljatok ezerig, s akkor nézzétek meg, hogy mérges vagyok-e még."

(Lázár Ervin)

- következetes és rugalmas
ne maradjon el, ne legyél "lekvár"
következetesség fontossága:
Egy halat üvegfallal választottak el a kishalaktól, amikkel táplálkozik. Megtanulta, h képtelen elkapni őket. Amikor elvették az üveget, nem csak hogy meg sem próbált vadászni rájuk, hanem éhen halt, miközben a tápláléka ott úszkált körülötte...

rugalmasság:
Adott esetben mérlegelek:
Ma van a szülinapod, ma tejszínhabot eszünk. Egész nap.
De ma látom, h annyira kivagy, megírom helyetted a házit.
Nem azért, mert nyávogtál! - ÉN döntök így. TE vagy a fontos, nem a szabály. A szabály érted van, és most érted nincs.

példa: szigorú család "Ma azt csinálsz, amit akarsz"-nap, a gyerekek csak olyasmit tudtak kitalálni, h sokáig ágyban maradtak, felállnak evés közben... rájöhettek, h fontos dolgokban nincsenek korlátozva

- egységes képviselet

apa + anya egysége
ha ez nincs, az Igazság, mint érték omlik össze, és semmi sem tud beépülni

- hiteles, őszinte

higgadtan is képviselhetem, h mérges vagyok, fáj, stb.
de nem ilyenkor hozok döntést

Apuka hazaért, garázsfeljáró tele játékokkal.
Mérges vagyok nagyon ezért a rendetlenségért, kérlek gyere, és pakoljuk el, amit széthagytál! Ha legközelebb is itt hagyod a játékaid, kidobom/átviszem Lacikához.
És apuka tényleg tegye is meg!
A helyzet most nem jó, de te elfogadott vagy.
Ne sajnáld meg! következetesség

Lehet tévedni, de vállalni kell -
akkor nem fog ő sem átverni!

Lehessen jóvá tenni, ő is mondhasson megoldást!

- életkornak megfelelő
- konkrét

Mester és tanítványa ül a hídon a folyó felett.

- Mester, ha beleesek, megfulladok?

- Nem. Csak, ha nem jössz ki.

Más gyerek előtt, testvér előtt fegyelmezés: nincs csúfolódás! 

átkeretezés - tanultál belőle

szófogadás - fegyelmezettnek néz ki, de nem az! mert nem belső

kötődés fontossága! belső tekintéllyel való azonosulás során alakul ki a fegyelmezettség

Folyt. köv. március 8-án!

lelkesedés, és bizalom

André Stern előadás. Ő az, aki nem járt iskolába, a szülei a háborítatlan gyerekkort őrizték számára. Nem az iskoláztatás ellen döntöttek, sokkal inkább a gyermek spontán tehetsége mellett.

Bővebben erről a fajta nevelési hozzáállásról: http://gyermekkorokologiaja.com/

Videós interjú Andréval ITT, ezt régebben mutattam. Az Ez Van Kiadó gondozásában megjelent magyarul is az önéletrajzi könyve: ...És sosem jártam iskolába.

Franciául ment az előadás, fordítással. Tetszett, hogy André hangsúlyozta, ő nem valami különlegesség. Az, ahogy felnőtt, szokatlan, de mindenkivel megtörténne, ami vele, ha szabad lenne megmaradni a játékban, a felfedezésben, a lelkesedésben. A végén a kérdések kapcsán is többször annyit válaszolt, ő nem tudja, mi a Te utad. Neked kell megtalálnod, nálad mi működik, és hogyan. Amiről beszél, nem egy módszer. Hanem egy hozzáállás. A gyermekhez, a gyermekkorhoz, az élethez. 

Mert mit csinál a gyerek, ha békén hagyjuk? Magától, irányítás, unszolás nélkül - játszik. Első, természetes emberi tehetség. A játék. Nyomorúságos helyzetben is játszik. Amint módja van rá, játszik. A beteg gyerek is, játszik. A játék képes felülírni a fájdalmat, a szenvedést, a háborút. 

És a játék tanulás! A leghatékonyabb.

Miért szakítjuk félbe a gyermeket, amikor játszik? 

Mert a játék ledegradálódott a szemünkben. Azt gondoljuk, h nem elég, ha "csak" játszik. 

A bizalom hiánya van mögötte.

A játék a szabadság utolsó bástyája. 

Találkoznak benne különböző életkorok, nincsenek benne határok, a valóság és a képzelet összefolyhat...

A másik velünk született tehetség a lelkesedés.

Az agy legjobban a lelkesedés állapotában aktív. Ez ugye nem csak neurobiológiai tény, hanem a tapasztalat is mutatja - ha lelkesedéssel foglalkozunk valamivel, szárnyalunk, nincs határ, jönnek az ötletek, a hatékony megvalósítás. "Zsenik" vagyunk. 

Ha érzelmileg megérintődünk, bármit képesek vagyunk megtanulni.

Említette, hogy a lelkesedés állapotában egy olyan neurotranszmitter jön létre, ami a leginkább kedvező "táptalajt" teremti meg az agy számára.

Egy vizsgálat során megfigyelték, hogy a 2-3 éves korosztály 2-3 percenként lelkesedik... míg az átlag felnőtt 2-3x évente. És ez az állapot teszi fogékonnyá az agyat. Bizalommal lehetünk hát a gyermek felé, aki valósággal lubickol a "tápoldatban".

Érdekes megfigyelés, hogy a társadalmi programozás miatt a gyerek jelenlétében minden felnőtt tanító szerepre improvizálja magát. Nem tekinti egyenrangú társnak a gyermeket, nem guggol le hozzá, ehelyett fentről leszól, esetleg gügyög - ezáltal azt jelezve a gyereknek, Te kívülálló vagy a normálisak, a felnőttek világában. 

A legrosszabb érzés a kirekesztettség. Egy csoportból kizárva érezni magunkat. Onnan, ahová vágyunk tartozni.

De érdemes megfordítani a dolgot, és meglátni, mit tudok én, a felnőtt, tanulni a gyermektől?

A gyermek gyönyörűen mentes mindenfajta előítélettől, sem rasszizmus, sem szexizmus, sem más izmus nem befolyásolja a nyitását más emberek felé. Lelkesen érdeklődik mindenki iránt, szabadon, nyitottan, bátran, és szomjasan az újra. Nem ismeri például a szakmák közöti, felnőttek által létrehozott - és mennyire káros - hierarchiát sem. Lenyűgözi a kukásember munkája, a pizzás, a markolóautó vezetője. Nem fosztja meg magát az újtól. Vágyik kilépni a nagyvilágba, óriási lelkesedéssel és élvezettel fogad be mindent.

Ha ezt felfogjuk, megpróbálunk felnőttként újra "gyermeki" lenni... de mi van, ha inkább ilyennek kéne maradni?! 

Gyermek, úgy vagy jó, ahogy vagy!

Az otthonoktatást/homeschoolingot André rossznak tartja, bár úgy tűnt, elképzelése szerint ilyenkor a gyerek be van zárva a négy fal közé. Szerinte az iskola és az otthon kellemetlenségei mind egyesülnek az ilyen életformában. Hangsúlyozta a kilépést a világba, máskülönben a szülők félelmeit kapja csupán a gyermek. Hogyha lehetősége van belevetni magát a nagyvilágba, látni, tapasztalni fog más embereket, hozzáállásokat, életeket a szülein kívül, és ez fontos. Mondanám, egyetértek. Semmiképp nem az életterének leszűkítése a homeschooling célja.

Kisgyerekkorban a nagyvilágba kilépés az jelenti, a gyerek érdeklődésére maximális komolysággal reagálunk, és megyünk vele abba az irányba, amerre őt hívja a lelkesedés. André példái: hogyha érdekli az autómosó, hát állunk vele fél órát és csodáljuk. És persze be is megyünk. Hogyha a kombájn nyűgözi le, megállunk vele a mező szélén, és a kombájnos bácsi beültetheti maga mellé a vezetőfülkébe. Hogyha a kedvence a pizza, elmegyünk a hátsó ajtón a konyhába egy pizzériában, és megnézzük, hogyan készítik. És a bevándorló segédmunkás, aki úgy kezdi, hogy ne foglalkozz ezzel fiam, utálatos munka ez - a rajta csüngő csodáló tekintettől hirtelen mégis pizzakészítő művésszé válik, dobálja a tésztát, sorolja a feltéteket, lelkesedést ébreszt benne a gyermeki öröm. Gazdagodik ő is, a gyermek is. 

Az iskola kapcsán finoman ugyan, de abszurdnak nevezte az elképzelést, miszerint életkor és lakóhely szerint tereljünk össze embereket, gyerekeket, és azonos tudásanyaggal "terheljük" őket. Ebből egyenesen következik a versengé. Hogyha te többet tudsz visszaadni a megtanulnivalóból, mint én, akkor én utálni foglak. Ha az embereket összehasonlíthatóvá tesszük, konkurencia alakul ki, és egymás legyőzésére irányuló törekvés. Pedig a gyerek a kooperáció igényével születik, él.

Örültem, hogy elhangzott az is, ez nem egy 'laissez-faire' nevelési stílus. Szükség van iránymutatásra. Kellenek a rituálék, egy állandó struktúra, ami ugyanakkor engedi, létrehozza a szabadságot. Egy bizalmi viszonyban nem jelent problémát a nem, ha sok az igen. Ha rendszeresen feltesszük a kérdést, szeretnéd-e, vagy sem.

És hogyan ébreszthetek lelkesedést a már letört, betört gyermekben, tanárként tanítványomban? Élj lelkesen! Legyél példa! 

Mekkora becsapás azt mondani, érted gürizek, szenvedek, utálom az életem, boldogtalan vagyok, csak, h Te boldog lehess, fiam! Ugyan. Példa vagy.

A bizalom szó többször elhangzott, és kulcs fontosságúnak tartom. Ez forog bennem. Bizalom, vagy félelem...

Árral szemben úszni nehéz. Nehéz? Halaknál figyelték meg, hogy az áramlattal szemben úszók uszonyukkal örvényt hoznak létre, ami előretolja őket. Minél erősebb az ellenár, annál hatékonyabban haladnak előre.

Képzeld el, hogy azt mondják neked, figyeld meg a teremben, mi piros! De aztán, hunyd le a szemed... és sorold el, mi kék! Ennyi az egész. Mire figyelsz. Meg fogod találni mindazokat az érveket, amik lehetetlenné teszik ezt a fajta gondolkodást, életmódot - ha azt keresed. De megtalálod, ami lehetővé teszi, ha ez az utad.

Nincs ideális helyzet, nincs ideális módszer. Hozzáállás van. Hozol egy döntést, és azután létrehozod a megfelelő körülményeket. 

Számomra nem hoz éles fordulatot az, ahogyan André a gyermekkort tiszteli, ezekre a gondolatokra jutottam el én is. És ez a félelmetes. Mert az a nagy szabadság és bizalom, amiről beszél, tetszik nekem... Rá kellett jönnöm például, hogy az a fajta homeschooling, amire én vágytam, valójában az unschooling... És ez máris további kérdéseket vet fel...

Végezetül egy gondolat, amit André Sternnek a gitárkészítő mester mondott, amikor megkérte, hadd tanuljon nála, a műhelyében: 

"Mindent meg tudok neked mutatni, de semmit nem tudok megtanítani." Az a része rajtad áll.


(ITT is van egy jó kis összefoglaló, K. Piroska írása.)

programajánló

Szeretettel ajánlom figyelmetekbe EZT a programot.
André Stern érkezik ismét Magyarországra, és beszél a lelkesedés alapú tanulásról. Ő unschoolingban nőtt fel, mindenféle irányított tanulási helyzet nélkül. Jelenleg zenész, gitárkészítő, újságíró, és előadó.
Két előadása lesz, a délelőttin a gyerekek tanulása a téma, délután pedig a felnőtt siker szempontjából beszél a lelkesedés fontosságáról. Kíváncsian várom! Jöttök?

Karácsony, karácsony...

Közeleg az Ünnep, akár még a hangulat is megvan, mindenesetre törekszünk a békére. A fát felállítottuk és feldíszítettük már, családunk eddigi legnagyobb karácsonyfája az idei. Nálam is magasabb! A történet szépsége, hogy egy üveg pezsgőért cseréltük valakiktől, ahol egymás meglepetése során két fa lett, ami több a kelleténél...

Eddig mindig csak aznap díszítettünk, de nekem az Ünnep elmúltával már nagyon hamar leszedhetnékem támadt, úgyhogy idén kitaláltam, h legyen már hamarabb karácsonyfánk. Meghozza a fílinget, és legalább tovább tudom szeretni, hogy van.

Az emberünk is kikerült méltó helyére, a bejárattal szemközti ajtóra, így aki belép, vele találja szembe magát.

M fellépett a református színjátszókörrel, ahova a szomszéd jóbaráték kapcsán került be. József történetét adták elő a Bibliából, ő volt a fáraó! Egy éven ár minden szombaton járt próbára, és lelkiismeretesen gyakorolt itthon is, az utolsó napokban felmondta telefonra a szöveget, és hallgatgatta. Izgult is rendesen, ennek köszönhetően összeveszett lépten-nyomon mindenkivel, aki az útjába akadt a családból. A műsor jól sikerült, sokan eljöttek a családból, barátok közül is, ami irtó jól esett.

Csaptunk egy hagyományszámba menő nagy fotózkodást is, húgomék házának még üres felső szintjén. Ez a negyedik év, dédikkel és gyerekekkel, a család apraja-nagyja.,,

B sajnos belázasodott, élete eddigi első lázcsillapítóját megkapta, köhög és orrfolyós. Most épp alszik, a család többi tagja pedig a Dédiéknél van, vettek nekik fát, és díszítik. Én pedig megyek is bekeverni a mézeskalács tésztáját, hogy mire hazaérnek, lehessen formázni. Újítunk, mindenféle nyomdákat vetünk be, pl. legót, filctoll recés kupakját, és hasonló, mintát hagyó mindenfélét.

Majd megmutitom!

előadások

Letölthető hanganyag egy otthonoktatós találkozó előadásairól ITT