földrajzos

Városkereső vaktérkép: http://www.varoskereso.eu/

Kőzetvizsgálódás ITT

Budapest felfedező füzetke, letölthető ITT

Nemzeti Galéria

Múzeumoltunk is a múltkor a Várban. Egy gyerekeknek meghirdetett tárlatvezetést céloztunk meg a Magyar Nemzeti Galériában.

B előtte a Várséta során kialudta magát, így a múzeumban jókedvének nagy kurjantgatásokkal adott hangot, szóval kivonultam inkább vele a festmények méltóságteljes csendjéből...
De azt még hallottam, ahogy egy Noéékat ábrázoló festménynél S jelentkezik, hogy sorolhassa az ábrázolt állatokat.

Azt reméltem, majd nagy lelkesen kapom vissza a gyerekeimet, de nem jött be a dolog. Én anno (oké, nagyobb voltam) imádtam a tárlatvezetéseket, persze nem mind sikeredett izgalmasra, de azért kivétel nélkül gazdagították a csupán nézelődős, táblákat olvasós művészetbefogadást. Sajnos nem hallottam, itt hogyan közelítettek a festményekhez, a gyerekekhez, de annyira lehetne ezt izgalmasan csinálni! Ha lesz időm valaha, felkészülök egy ilyesmire, komolyan! A művészet érdekes és lenyűgöző, amit muszáj bemutatni!

A gyerekeket ellepte az unalom, akartak is volna azonnal indulni, de nem hagytam, még becitáltam őket az 1945 utáni magyar művészeti tárlatra.

Jól tettük, újra felébredt az érdeklődésük.

Egy alkotásnál hosszabban is időztünk, aminek nem jegyeztem meg sem a címét sem az alkotóját, annyira ciki. De az üzenete megmaradt, mindannyiunkban. Egy betonból formált emberalak, ember kontúr fekszik a földön, súlyosan, ránehezedve. Vékony, áttetsző szálak emelkednek belőle, teljes testének kiterjedéséből, az ég felé.

A fonalakon egy bizonyos magasságban csomók helyezkednek el, amit ha jobban megnézel, meglátod az általuk halványan, lehetletszerűen formált embert.

Talán halál. Talán lélek és a test. A nehézség, a földhöz szorító erő, a súly, és a könnyűség, a tiszta súlytalanság vonzása. Valami ilyesmi. Megérinti a lelket.

Budapest projekt - irány a Vár

Olyan hálás vagyok ezért a napfényes, kedves őszért!

Budapest projektünk keretében elkirándultunk a Budai Várba:

A Mátyás templomba majd máskor megyünk be.

A Halászbástya kapcsán heves sakktudományi vita bontakozott ki a bástya meg a paraszt lépéseiről...

Mátyás király fekete hollója:

Gyerekként nagyon szerettem a Mátyás-kutat, talán mert az egész szoborcsoportnak így együtt olyan meséje van. 

A Várkert Bazárnál jöttünk le, az a rész külön szerelem. 

(Fényképezni már nem akartam, pedig ott aztán lehet! De a séta után, kölkéket Apának passzolva családfotózásra siettem, és a gépben már nem maradt volna elég szusz. Úgyhogy muszáj lesz újra elmenni...!)

üdv új tanév

Még egy utolsó nagy utazás után - ma volt az első, amolyan hivatalos tanulós napunk. Kitört az új tanév!

Egy kis reggeli tornával kezdtük, hogy felpezsdüljön a vérünk. M a sportfelelős, örömmel vállalta a feladatot. Ha nem ilyen esős az idő, kertben futás és valamiféle torna lesz a napi tanuláskezdő mozgás.

Az évi nagy projekt Budapest.
Ezt szem előtt tartva indultunk el, kicsit messziről. Földgömb labdánkat vettük elő és a Mi Micsoda sorozat Földről szóló részét.

Beszélgettünk egy kicsit a Naprendszerről, bolygókról (nem új a téma), a Földről, az itteni optimális életfeltételekről. Aztán a kontinensekről, még a Pangea is szóba került. Megkerestük Európát, azon belül Magyarországot.

Az európai országokat M önálló munkában írta be a vaktérképbe, használva az Európa térképet.

A hűtőn nyár elje óta kint van Magyarország megyei térképe, jelöljük rajta azokat a városokat, helyeket, ahol jártunk nyáron. Most kiegészítettük a szomszédos országokkal.

S a b betűvel ismerkedett, mert ezt a kis könyvecskét vette elő magának:

Elolvastam neki a történetet, a b hangot tartalmazó szavakat ő is hangoztatta, és megmondta, hol hallja benne a b-t (elején, közepén, végén). Aztán feladatlapozott önállóan.