ige(bige)

Bergamottnál, ITT láttam ezt a nagyon szuper ötletet az igekötős igék egybe-, és különírása kapcsán:

A rokon értelmű igék tanulását EZ a vers, a Nyelvlecke tette érdekessé:

Plusz a hozzá kapcsolódó színező:

Mi meg is tanultuk, ő meg is tanulta az igét...

én, te, ő

Ez a régi köny lett a "tankönyvünk". Mese a Szófajok szigetvilágából. IV. Kikmik herceg birodalma, ahova hőseink keverednek egy hajótörés során. A Szerkentyű sziget az első, ahova megérkeznek, itt Fúrfarag mester él a robotokkal.
Én nem ismertem, ajánlásra vettem, és most erre építem a tanulásunkat! Ahogy a könyv is, mi is az igével kezdtük, ez az első sziget. Néha előbb megtanuljuk a dolgokat, aztán gyakoroljuk azokat a mesében, máskor megfordítjuk, és Pittel, Pattal fedezzük fel a magyar nyelvtan szépségeit!

Már jártunk a Parancsok Házában (felszólító módú igék - a varázsos j), és indulunk tovább az Idők Házába.
Sok gyakorlásra lehetőséget adó képsorozat, teszt, feladvány segíti a gyakorlást, és a történetbe ágyazott tanulást mindenki élvezi, még S is jön igeragozni.

M csak azt sérelmezi, h nem olvashatja egyedül, meg kell várnia vele engem is, h le ne maradjak a kalandokról.

iskolás

S betűtanulási lázban ég, na jó, ez erős, de azért lelkes. Készítettünk ilyen betűs lapocskát, bevésődés céljából.

M a szófajokkal ismerkedik, elsőként az igét vettük, ami a legbonyolultabb. Mivel tankönyveink megint nincsenek még _valahogy minden évben december környékére lettek meg, sokféle tényező összejátszása okán... de mindig jól megvoltunk nélkülük is_ így előtört belőlem az iskolai tanár, és lett egy komoly nyelvtan füzetünk. Ilyen:

Ezt a feltételes módhoz kapcsolódó, rajzos lapot konkrétan a saját, régesrégi harmadikos nyelvtan munkafüzetemből költöztettem át.

Le se tagadhatom, h pedagógus vagyok... igaz?

szófajok

számítógépes szerda - mondatfajták

Katt a linkekért:

Prezi - A felszólító mondat

- Mondatfajták felismerése. Mit tennél a mondat végére?
- Tegyél írásjelet!
- Milyen mondatfajta?

követelmények - 2.osztály

Tanmeneteket kaptunk, abból gyűjtöttem ki a tanulnivalókat. És kicsit összemostam a volt és a jelenlegi sulinktól jövő elvárásokat.


Olvasás, írás

- szöveg –› mondat, mondat –› szavak tagolás
- mondatkezdő nagy betűk

- írásjelek
- j-ly
- ábécé –› betűrend, lexikonhasználat
- rövid és hosszú mgh, rövid és hosszú msh –› időtartamok megkülönböztetése, tollbamondás!
- szótagokból szavak , szótagszám, elválasztás
- dz, dzs
- szótő - toldalék
              -t (kit? mit?)
              -ból, -ből
              -ról, -ről
              -tól, -től
              -ba, -be
              -ban, -ben
              -val, -vel
- kiejtéstől eltérő helyesírású szavak
              felszólító módú szavak helyesírása
              -lj, -nj, -nyj, -dj, - gyj,-tj, -tyj
              -ts, -tsd, -tsz, -dsz, -gysz
- mondatfajták


Matematika

- műveletek százas számkörben
- egyes, tizes számszomszédok
- összeadás, kivonás tizes átlépéssel
- sorozatok, szabályjátékok
- nyitott mondatok
- zárójel, műveleti sorrend
- szorzás
- bennfoglalás, osztás, maradékos osztás
- geometria
             - síkidomok
             - oldalak, élek, csúcsok
             - alaprajz
             - tükrözések
- mérések
             - hosszúság
             - tömeg
             - űrtartalom
             - idő: év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc
                –› átváltások
- római számok


Környezetismeret

- a kert fái
- virág, termés részei
- veteményes növényei
- gyümölcsök
- lakóhelyünk
- településünk
- tömegközlekedés
- ház körüli állatok
- testünk működése
- táplálkozás, egészség
- mérések (hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő)

vizsgakészülődés

Megvettük végre a tankönyveket, átlapoztam az első félévet, bejelölgettem, amire gyakorlásképp visszatérünk, vagy ami esetleg új. Beszéltem a tanító néninkkel, három dolgozat vár M-re matekból, és nyelvtanból. Erkölcstan címén a Bibliából van feladva néhány történet, rajzot kell készítenünk hozzá. Testnevelés vizsgakövetelményeink is vannak, például szekrényugrás, ami nem hiszem, h gondot jelentene M-nek, de az is biztos, h tornatermi szekrénnyel a vizsgán fog először találkozni.

Környezet:
 - növény, virág, fa, gyümölcs részei
- ősz
(?)

Olvasás:
- hangos olvasás
- szövegértés
- versek:
  A galagonya
  Itt van az ősz, itt van újra
  A cinege cipője

Matek:
- kétjegyűek összeadása, kivonása tizes átlépéssel
- egyes, tizes számszomszédok
- sorrendberendezés 100-ig
- páros-páratlan
- nyitott mondatok
- szöveges feladatok
- szabályjáték táblázatban
- idő, hosszmérték átváltással

Nyelvtan:
- betűrend
- mondat tagolása szavakra
- szótagolás, elválasztás
- szavak pótlása mondatba
- hosszú mgh-s szavak
- hosszú msh-s szavak
- j-ly

sz-sz

nyelvtanos feladatok:

 - Szólánc1
 - Szólánc2 - tulajdonságok
 - Szólánc3 - foglalkozások
 - Összetett szavak - mi hiányzik elöl?
 - Ellentétpárok - memóriajáték (lap közepén)
 - Rokon értelmű szavak, 
    ábécé sorrend (lap közepén)
 - Akasztófa
 - Szókirakó
 - Betűvető
 - Helyesírás
 - ú - ű gyakorlás
 - ábécé
 - ábécé betűrend betűkkel
 - betűrend szavakkal

matekos gyűjtemény

az a csodálatos magyar nyelv

Gyimóthy Gábor, Firenze 1984. X. 12.

Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet – és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, –
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó – egy kép – egy zamat!

Aki „slattyog”, miért nem „lófrál”?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki „beslisszol” elinal,
Nem „battyog” az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
– Elárulja kósza nesz –
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet…!