magántanulói státusz

2011. évi CXC. törvényi jogszabály olvasható ITT

Tankötelezettségből eredő szülői kötelezettségek teljesítése

A szülő választási lehetősége

A szülő döntésén múlik, hogy gyermeke milyen módon teljesíti a tankötelezettségét. E választás lehetősége annyiban korlátozott, hogy a meghatározott életkorban, megfelelő iskolai fejlettséget elérő gyermeket a szülő köteles beíratni az iskolába. Az iskolába történő beíratkozás nem feltétlenül jár együtt azonban a rendszeres iskolába járással, mivel az iskolai tanulmányi kötelezettségek teljesíthetők oly módon is, hogy a gyermek magántanulóként készül fel, és ad számot tudásáról.

A szakvélemény alapján történő felkészülés

A tankötelezettség magántanulóként történő teljesítése nem csak szülői döntésen alapulhat, hanem a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye, illetőleg a nevelési tanácsadó szakvéleménye által megfogalmazott javaslaton vagy a szakorvos véleményén. Ezeket az eseteket azonban el kell választani a szülői döntésen alapuló magántanulói felkészítési formától, mivel a szakértői véleményekben, illetve az orvosi javaslatokban megfogalmazottak esetében a szülőnek nincs választási lehetősége.

A magántanuló felkészítése és felkészülése

A magántanuló felkészülési formája lényegesen eltér az általános gyakorlattól, mivel magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Ebből adódóan a magántanuló nem vesz részt a tanórai foglalkozásokon, és ez nem csak azzal jár együtt, hogy nem kapcsolódhat be az ismeretközlés, az ismeretszerzés tanórán keresztül megvalósuló folyamatába, hanem azzal is, hogy felkészültségéről nem tud számot adni a tanítási órák keretében. Abban az esetben, ha a tanuló a szülő döntése alapján folytatja tanulmányait magántanulóként, a szülőnek kell gondoskodnia felkészítéséről, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló azonban felvehető a napközibe vagy a tanulószobai foglalkozásokra. Az iskolának kell megállapítani, hogy a tanuló milyen időközönként és milyen módon ad számot tudásáról. A szülőnek jogában áll azt is kérni, hogy gyermeke független vizsgabizottság előtt számolhasson be tudásáról. A tanulmányi kötelezettségek teljesítéséről, az iskola magasabb évfolyamára lépéséről minden esetben, tehát akkor is, ha független vizsgabizottság előtt számol be a tanuló, az iskola nevelőtestületének kell döntenie.

A szülői döntés iskolai befolyásolása

A magántanulóként történő felkészítés kivételes tanulási forma és lehetőség, és nem szolgálhat alapul ahhoz, hogy az iskola „megszabaduljon” azoktól a gyermekektől, akikkel az átlagosnál nagyobb probléma van. A magántanulóként történő felkészülés lehetősége nem lehet fegyelmezési eszköz, és nem lehet fegyelmi büntetés sem. Jogellenes az iskolának az az eljárása, amikor befolyásolja a szülőt a döntésben, például olyan “tájékoztató nyújtásával”, hogy milyen következményekkel számolhat a szülő, ha nem választja gyermekének a magántanulóként történő felkészülést.

Az iskola szerepe a szülői döntésnél

A tankötelezettség magántanulóként történő teljesítésének kérdésében a szülő rendelkezik döntési joggal. Az iskolának e szülői döntést megfelelő tájékoztatással kell segíteni. Az iskolának az a feladata, hogy tájékoztassa a szülőt azokról a kötelezettségekről, amelyek együtt járnak azzal, ha gyermekének a magántanulóként történő felkészülés lehetőségét választja.

Az igazgató felelőssége

Az iskola igazgatója azonban minden egyes tanulóért felelősséggel tartozik, hiszen kötelessége fellépni minden olyan esetben, amikor veszélyhelyzet kialakulását látja, feltételezi. Ez a kötelezettség magában foglalja annak mérlegelését is, hogy a szülői döntés nem veszélyezteti-e az érintett tanuló fejlődését. Az iskolaigazgató nem jogosult döntést hozni a szülőnek e kérdéskörben benyújtott kérelme tárgyában, vagyis nem utasíthatja el a szülői kezdeményezést. Abban az esetben azonban, ha az iskola igazgatója úgy ítéli meg, hogy a tanulónak hátrányos az, ha tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, illetőleg úgy ítéli meg, hogy a magántanulóként elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét.
Abban az esetben, ha hátrányos helyzetű tanulóról van szó, az iskola igazgatójának minden esetben be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Az iskola igazgatója a szülő bejelentéstől számított három napon belül kell hogy megkeresse a gyermekjóléti szolgálatot, amelynek tizenöt napon belül kell véleményét visszaküldenie. [Kt. 7. § (2) bek.; Nevir. 23. § (1) bek.]