S napja

Eddig próbáltam ugyanúgy, ahogy tavaly: S vagy tanul velünk, vagy jászik, ez számára szabadon választható. Alapvetően mondhatni, h nem is volt ezzel baj. Amikor tanulni akart, adtam neki feladatot, amit végig is csinált.
De érzem, tudom, h szüksége van időre, ami csak az övé, ami őróla szól.

Ma M-nek szabadideje volt délelőtt, és S-sel tanultunk. Megerősítő volt, S-t utána mintha kicserélték volna. Ki fogjuk próbálni ezt így, felváltva tanulok hol egyikükkel, hol másikukkal. (Harmadikuk meg úgyis elkéri a figyelmet, akármi van...)

Először feladatoztunk, pl. jobb-bal, és egyéb irányok gyakorlása. Suhantunk a feladatokon, aztán amikor én már azt gondoltam, mára elég is lesz, ő még kérte, h folytassuk.

Közben M olvasott, és miután a végére ért a sokadik regénynek is (Kölykök a Júdásfa alatt - "Hát, olvastam már jobbat is."), és nem talált semmi kedvére valót a könyvespolcon, elkezdett fonogatni.

 (vagy mi ennek a műveletnek a neve)

Amikor végeztünk, és M-hez fordultam, S előszedte a régi dinós, kivágós, összerakós füzetet, és abból alkotott. Vágni néha segítettem, hiába a balkezes olló, nem olyan egyszerű művelet ez. A ragasztásban viszont nem voltam hajlandó. A végén hátteret is rajzolt a dinó mögé, és kigondolta, kinek fogja Karácsonyra odaajándékozni.

A végleges műről nem tehetek fel képet, oda lenne a meglepi. De az sejthető, h nem sima zöld mezőn kalandozik dinó barátunk.

Ne aggódjatok, közben Hármaska sem unatkozott. Légy önmagad... de ha lehetsz Batman, akkor inkább legyél Batman! Igaz?