A Nagy Költözések idejét éljük.
A pakolás mindig fárasztó és felfrissítő egyszerre. Megint csomó-csomó dologtól megszabadultunk, és megint ráeszméltem, hogy mennyire kevés valójában az elég.
De az kellemesen megnyugtató, hogy KonMari óta nem lepnek el minket a tárgyak. Hatunk, és a háztartásunk dolgai, amiket a házban hagytunk, elfértek egy 10 nm-es tároló háromnegyed részében. A messzi utazásra pedig mindenki egy 20 kilós bőrönddel indulhat el...
A búcsúzás, belevágni valami újba, ami ismeretlen - nehéz és izgalmas egyszerre.
Készítettünk félelem kitűzést, beszélgettünk az itthagyás gyászáról, az elengedés fájdalmáról. És próbálunk előrenézni, tervezni, beleélni, örömet keresni a cél felé fordulva. Felfoghatatlan még, az utazás valóságba érkezése talán a repülőgépen ér majd utol minket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése